A tiszta ivóvíz az egyetlen élelmiszer, amely semmi mással nem
pótolható, az emberi élet nélkülözhetetlen feltétele.
Víz nélkül nincsen
élet, sőt többek között a víznek is köszönhető, hogy mára ilyen sokszínű
állat- és növényvilág alakulhatott ki bolygónkon, amely
fejlődéstörténetének csupán utolsó pillanataiban jelent meg az ember. Az
élő szervezet alapja a víz, és elmondható, hogy nincs semmi a Földön, ami
azt teljes mértékben nélkülözni tudná.
A mi „Kék
Bolygónk” háromnegyed részét borítja víz, de azt tudnunk kell, hogy
vízkészletünk 97 %-a tengervíz, több mint 2%-a található meg sarki jégként
és még egy százalékot sem tesz ki a rendelkezésünkre álló édesvíz.
A tiszta ivóvíz az
egyetlen élelmiszer, amely semmi mással nem pótolható, az emberi élet
nélkülözhetetlen feltétele. Az egyetlen megújuló vízforrásunk az esővíz, és
a környezetszennyezés egyre fenyegetőbb a felszíni és a felszínalatti
vizeinkre nézve. Az ENSZ előrejelzései szerint 2025-re a világ
népességének 35 %-át fenyegeti majd vízhiány, jelenleg minden ötödik ember
nem fér hozzá ivóvízhez.
Miért is olyan
fontos számunkra ez a viszonylag egyszerű anyag?
Tudta-e?
A víz hiányára
sokkal érzékenyebben reagál a szervezet, mint bármely szilárd étel
megvonására.
- Étel nélkül
néhány hétig, akár 50 napig is képes életben maradni az ember, a víz
megvonása azonban már 4-5 nap (nagyon jó egészségi állapot esetén egy hét)
alatt végzetessé válhat.
- Szomjazás esetén
a szervezet először az izomból vonja el a nélkülözhetetlen vízmennyiséget,
s ez az izmok fokozott ingerlékenységével, valamint fájdalmas
izomgörcsökkel járhat.
A víz jelentős
mennyiségével tűnik ki az emberi szervezetet felépítő vegyületek közül. Az
újszülöttek testének kb. 70%-a víz, mely később az élet előrehaladtával
folyamatosan csökken, így elmondható, hogy a felnőtt ember szervezete
átlagosan 60%, míg az idős emberé csupán 50% vizet tartalmaz.
A szervezetben
lévő víz nem egységes tömegként van jelen, hanem úgynevezett vízterekben
oszlik meg. Megkülönböztethetünk sejten belüli és sejten kívüli víztereket,
melyek közül az utóbbit tovább tagolhatjuk vérplazmára és a sejtek közötti
állományra. (A szervezet vízkészletének mintegy 66 %-a sejten belül, 34 %
pedig sejten kívüli helyezkedik el.)
Tudta-e?
Szerveink
különböző mértékben tartalmazhatnak vizet
- Legkevesebb a
fogakban 10%, a csontokban 22%, és a zsírszövetben 30% található.
- Az agy 78%-a, a vér 86%-a, a szív
77%-a, a máj 84%-a és az izmok 70%-a víz. (1, 8, 11) A víz élettani
szerepe a szervezetben rendkívül sokrétű. A legtöbb létfontosságú folyamat
vizes közegben megy végbe, így az is érthető, miért olyan fontos a
szervezet megfelelő hidratáltsága. (2)
A víz nem csupán fő alkotórésze a testet felépítő sejteknek, hanem számtalan
biokémiai folyamat kiindulási és végterméke. Lehetővé teszi a vérkeringést
és befolyásolja a vér összetételét. Biztosítja a megfelelő vérnyomást,
részt vesz az emésztési és felszívódási folyamatokban, a salakanyagok
kiválasztásban. Segíti a testhőmérséklet szabályozását és az egészséges
sav-bázis egyensúly megtartását. Testünkben a víz egyben oldószer, vivőanyag, hőtároló és hűtőfolyadék.
Annak ellenére,
hogy a szervezet víztartalma viszonylag állandó, folyamatos cserélődésben
van. A napi átlagos vízveszteség kb. 2,3-2,5 l, de mivel egészséges
szervezetben a folyadékfelvétel és -leadás egyensúlyban van, ugyanennyi
vizet veszünk fel folyadékok és egyéb táplálékok formájában. A szervezet
vízháztartását összetett ideg- és hormonális folyamatok szabályozzák.
Vízfelvétel (ml)
|
Vízleadás (ml)
|
|
Folyadék formájában
|
1300
|
Vizelet
|
1300
|
|
Egyéb táplálék formájában
|
700
|
Bőrön keresztüli párolgás (izzadás nélkül)
|
600
|
|
Szervezeten belüli oxidációs folyamatok
|
300
|
Légzési pára
|
300
|
|
|
|
Széklet
|
100
|
|
Összesen
|
2300
|
Összesen
|
2300
|
|
|
|
|
|
A szervezet vízháztartásának egyensúlya A vízfelvétel
alapvető ingere a szomjúságérzet, melynek idegi központja a hipotalamuszban
található.
Ha azonban a
vízháztartás egyensúlya megbillen, csökken a vízfelvétel, vagy a szervezet
többfolyadékot veszít, mint amennyit felvesz, kiszáradunk. A dehidráció
jellemző tünetei lehetnek a száraz nyelv és nyálkahártyák, aláárkolt
szemek, hűvös végtagok, sápadt bőr és a csökkent vizeletmennyiség. Tartós
fennállásának következményeként felgyorsulhatnak az öregedési folyamatok,
lerakódnak a salakanyagok, és vesekő alakulhat ki. Besűrűsödhet a vér,
melynek hatására testünk egyes részei oxigénhiányos állapotba kerülhetnek.
Már 2%-os
folyadékvesztés esetén is csökken a fizikai és a szellemi
teljesítőképesség, fejfájás és koncentráció zavar léphet fel. Ha
testtömegünk folyadéktartalmának 5%-át elveszítjük, akkor munkaképességünk
akár 30%-kal is csökkenhet. 10 % folyadékveszteség zavarodott állapothoz
vezet, sérülhetnek az agyi erek, bevérzések, bénulások és izomgörcsök
keletkezhetnek. A test 20 %-os folyadékvesztesége esetén leállhatnak a
vesék és a keringés, amely halálhoz vezet.
Mivel különböző
életkorokban másképp érzékeljük a szomjúságot, a folyadékhiányra leginkább
az idősek és a gyerekek érzékenyek.
Ellenkező esetben,
nagy mennyiségű folyadékfelvétel esetén a testnedvek felhígulnak. Ekkor
vízmérgezésről beszélünk. A vesék képtelenek kiválasztani a nagy mennyiségű
vizet, így az kiáramlik a sejtekbe, eszméletvesztést, kómát és görcsrohamot
okozva.
Folyadékszükségletünk
egyénenként igen változó lehet. Erősen függ a külső és belső
hőmérséklettől, a levegő páratartalmától, életkorunktól, táplálkozásunktól,
fizikai aktivitásunktól, illetve a verejtékezés nagyságától.
Folyadékszükséglet
|
Korcsoport
|
Folyadékigény ml/testtömeg-kg
|
4-10 év
|
85
|
11-14 év
|
60
|
15-18 év
|
38-42
|
19 év felett
|
38-41
|
Egy felnőtt embernek tehát naponta kb. 2-3 liter folyadékra van
szüksége, amelyet részben folyadékfogyasztással (1,5-2 liter), részben a
táplálkozás során magas víztartalmú ételekkel (levesek, főzelékek,
zöldségek, gyümölcsök, stb.) tudjuk fedezni.
Mint tudjuk,
legjobb ital a tiszta víz!
Vizek fajtái és csoportosítása
Szerencsésnek
mondhatjuk magunkat, hiszen Magyarország vízkészletei kiemelkedő méretűek.
A felszín alatti vizek, így az ivóvíz minősége igen jó, 70 %-a
kifogástalannak mondható.
Életünk során
sokféle vizet fogyasztunk, egy ember évente közel 1000 liter folyadékot
iszik, s eközben akár több mint 200 kg kőzetet „fogyasztunk el”, különböző
oldott ásványi anyagok formájában.
Amikor emberi
fogyasztásra szánt vizekről beszélünk, többféle kategóriákat kell
megkülönböztetnünk, úgy mint természetes ásványvíz, forrásvíz, gyógyvíz és
ivóvíz.
Természetes ásványvíz
Természetes
állapotában emberi fogyasztásra szánt, hivatalosan elismert víz, amely
ásványianyag- és nyomelem tartalma, valamint egyéb összetevőinek
következtében egészségi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik,
összetétele és hőmérséklete közel állandó. Az ásványvizek literenként
legalább 500 mg oldott sót tartalmaznak, de még az 50 mg/l oldott
anyagnál kevesebbet tartalmazó víz is lehet ásványvíz, ha valamely oldott
anyaga illetve biológiailag aktív anyag elér, vagy meghalad egy bizonyos,
előírt határértéket. Napjainkban inkább olyan vizeket választunk mindennapi
fogyasztásra, melyben minél kevesebb az oldott anyagok mennyisége. A nagy
oldott anyag tartalmú vizek sokszor csak gyógyvízként kerülnek forgalomba.
Gyógyvíz
A gyógyvíz olyan
ásványvíz, amelynek orvosilag bizonyítottan gyógyhatása van. A gyógyvizek
lehetnek hidegek és melegek, fürdésre és ivásra egyaránt alkalmazhatók.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a vizek nem fogyaszthatók napi rendszerességgel.
Forrásvíz
A forrásvíz mélyen
fekvő rétegekből származik, és helyben palackozzák. A vízkivétel helyén meg
kell felelnie az ivóvízrendelet előírásainak.
Csapvíz
Földalatti,
felszíni vagy forrásvíz, melyet szűréssel és tisztítással készítenek elő
mielőtt a vezetékbe kerül. A megfelelő minőség érdekében többféle fizikai,
kémiai és mikrobiológiai beavatkozást végeznek.
Szikvíz
Más néven
szódavíz, szénsavval telített, bakteriológiailag és kémiailag kifogástalan
ivóvíz. Érdekessége, hogy feltalálója Jedlik Ányos, így hungarikumnak
tekinthető.
Ásványvizek
fogyasztása a szervezet folyadék- és ásványi só pótlását egyaránt
szolgálja, hiszen olyan nyomelemeket tartalmaznak, amelyek a szervezet
számára könnyen feldolgozhatók és beépíthetők. Ilyenek a kalcium,
magnézium, kálium és nátrium, melyek mellett megtalálható a klór, a vas, a
cink, a foszfor, a fluor, a jód és a szilícium is. Az oldott anyagok
fajtája és mennyisége határozza meg a víz ízét, ami jellemző lehet
településenként, vagy régiónként. A természetes vagy hozzáadott
szénsavtartalom pedig tovább növeli az üdítő hatásukat.
Az ásvány- és
gyógyvizeket összetételük, és az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk
szerint csoportosítjuk. Egyes vizeknek összetett változatai is
előfordulnak, ezért ugyanaz a víz több csoportba is tartozhat.
Tippek és javaslatok különböző ásványvizek fogyasztására
Rendszeres
fogyasztásra szánt ásványvizek kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a
termék minél kisebb – 20 mg/l alatti – nátriumtartalmú legyen (pl. Vivien,
Óbudai Gyémánt, NaturAqua, Lillafüredi), ugyanis sózással így is elég
mennyiséget juttatunk szervezetünkbe, valamint a nagyobb Na-tartalmú vizek
fogyasztása emelkedett vérnyomás és vizenyők esetén nem ajánlottak.
Egyes ásványvizek
és gyógyvizek jótékony hatásúak lehetnek bizonyos emésztőrendszeri panaszok
esetén. A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy a Na-,
K-hidrogén-karbonátos ásványvizek (Balfi, Fonyódi, Parádi, Szegedi Anna)
jól alkalmazhatóak gyomorsav túltengésnél, illetve epepanaszoknál. Ca-,
Mg-hidrogén-karbonátos vizek (Balatonfüredi, Kékkúti, Mohai Ágnes, Parádi)
hatékonyak lehetnek csontritkulás esetén, a vastartalmú vizek (Parádi
Clarissa forrás, Mohai Stefánia forrás, Csopaki víz) pedig vashiányos
állapotokban. A jódos, brómos vizek (Sóshartyáni Jódaqua, Debrecen,
Hajdúszoboszló, Kecskemét, Eger) a pajzsmirigy jódhiányos állapotaiban,
emésztőrendszer gyulladásos megbetegedéseiben, epe és hasnyálmirigy működés
fokozására alkalmasak.
A keserűsós
gyógyvizek, szulfátion, Na-glaubersós, Mg-tartalmú vizek (Mira, Hunyadi
János, Ferenc József) kiválóan használhatók gyomor és epepanaszokban.
Hashajtóhatásuk igen jelentős, székrekedés megelőzésére is hasznosak
lehetnek, de jó tudni, hogy gyomorfekély, hányás, hasmenés esetén nem
alkalmazhatóak.
Végezetül
vigyázzunk az egyszerű szénsavas vizek fogyasztásával – gyomorsav
túltengésnél, gyomorfekély esetén, puffadásnál nem ajánlott a fogyasztásuk.
Tippek
összefoglalóul:
● Mivel a
szomjúság leginkább ivóvízzel oltható, ezért folyadékigényünk jelentős
részét vízzel, ásványvízzel tanácsos fedezni. Rendszeres fogyasztásra
válasszuk a kis nátriumtartalmú vizeket!
● A megfelelő
folyadékbevitel biztosításához a víz mellett számos lehetőség áll a
rendelkezésünkre (natur gyümölcs-és zöldséglevek, cukormentes gyümölcsteák,
üdítők, stb.) Fogyasszuk ezeket változatosan, de ésszerűen, mértékkel!
|